Életút vagy „egylövetü” játék

 

Ez az a kérdés amire mindenki egyből rávágja, hogy az életút a jobb és hajlok is afelé, hogy ezzel egyetértsek. De ha kicsit nekiáll gondolkodni a dolgon az ember akkor meg kell lássuk, hogy mindkét játéktipusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai is persze. Sok mindentől függ, hogy egy társaság minek áll neki játszani, hogyan teszi azt és egyáltalán mikor mihez van kedv. Megpróbálom külön számon venni, hogy melyiknek mik az előnyei és hátrányai. Na jó hátrányok nem igen vannak mert mégiscsak játszunk , nem? 

TÁPolás, avagy „a karakterem nem tápos csak erős”

Ugy döntöttem , hogy hetente megpróbálok írni egy rövid cikket valamiről ami éppen eszembe jut és a szerepjátékkal kapcsolatos. Komment szekcióban nyugodtan ki lehet fejteni az ellenvéleményeket az adott témával kapcsolatban, mivel alapvetően kiváncsi vagyok mások véleményeire is. Ki szeretném emelni, hogy ezek mind szigoruan a személyes véleményeim, tehét szabad velük nem egyetérteni.

Ahogy a cím is modnja a TÁPolással szeretnék kicsit foglalkozni. Sokszor merül fel a téma egy-egy beszélgetés folyamán, vagy fórumokon, facebook oldalakon, hogy ez tápos az tápos, erre jönnek az ellenérve, én nem mellette szeretnék érvelni vagy ellene. 

A Félcrendszerek

Mindenki biztos belefutott már abba az érzésbe ha megnézett egy filmet, vagy játszott egy játékot és azt mindenáron ki akarta próbálni szerepjáték fomrájában is.  Aztán nekiáll az ember keresgélni a neten neadjisten ha beszél angolul és szerencséje van megtalálja valamilyen formátumban vagy rendelkezik az anyagi készletekkel akkor megrendeli külföldről. De valljuk meg egy próbajátékért megtanulni egy uj rendszert mindig macera, vagy úgy nagy vonalakban mindig fene macerás egy új rendszert megtanulni.  Én nem ismerek annyit rendszert mint pár régi motoros vagy aktívabb/ kevésbé lusta játékostársaim, kimerül kb 4-5 ben. De én már ezt is soknak tartom. Jön akkor az ötlet mit csináljak ha ki akarok próbálni valamit? Új rendszert? Persze ott van a GURPS és egyébb nem világkötött szabadon használható rendszerek, de én azt nem ismerem. Akkor mit csináljon a jó ember ha ki akar próbálni valamit? Leírom, hogy mi mit csináltunk. Hozzá kell tenni, hogy ez a módszer feltételez nem kevés rugalmasságot mind a játkosok mind a mesélők részéről. Ami még nagyon fonto volt, hogy egyszerű legyen az a rendszer, nem akartam én sokat matekozni, meg agyalni meg fél napig karit alkotni, meg akartam csinálni és hadd szóljon. Persze tudom ez szegény ember kézzel nőz kategória meg, hogy tipikus magyar ha nincs majd csinálok magamnak gagyibbat de ingyen felfogásnak tünik és lehet az is, de nálunk ezt a lustaság és türelmetlenség szülte. Meglepő, hogy mikre képes az ember ezzel a két tulajdonsággal! Ez a szokásos csináljunk háziszabályt kategóriába is simán belefér.